2012. május 9., szerda

ADYÁK/newwave: Á.G.N.E.S. (1.)


Villámkritika
Ápontgépont(hehehe)enpontepontespont
Á.G.N.E.S.
(ADYÉK/newwave)
A debreceni ADYÉK/new wave csoport Á.G.N.E.S. című előadása a jól ismert Arany János-balladát dolgozták fel. A történetnek csak a fontos elemeit tartották meg (a szeretőt teljesen 
kiírták, itt Ágnes öli meg a férjét, illetve a képzelődését sem (csak) az elmebaj, hanem a 
kábítószerek (is) a felelősek. Valamint a csoport mindenben a lehető legaktuálisabb próbált lenni, 
elég csak a zenei, illetve popkulturális utalásokra gondolni, vagy akár a rengeteg Kecskemétre, 
kecskemétiekre vonatkozó kiszólásra is.
A darab egy jól eltalált bakijátékkal kezdődik, és a későbbiekben is megmarad ez a 
rendkívül erős komikus vonal, amely egyrészt oldja, másrészt abszurd megvilágításba helyezi az 
eredeti szöveg rendkívül ijesztő, már-már thrillerbe hajló alaphangulatát.  Ez a kettőség nem csak 
a történések, és a szöveg szintjén jelent meg, hanem a fentebb már említett zenei vonalon is 
megjelentek, akárcsak a sűrűn előkerülő táncoknál, itt elég csak a kínzásra használt csárdásra 
gondolni.
Ugyanakkor végig jelen van eldönt(hete)etlen kérdésként az eredeti műben is jelen lévő, 
bár itt átfogalmazott kérdés. Se a nézők, se Ágnes nem tudja eldönteni, hogy a tárgyalása a 
fejében játszódik-e le, vagy pedig egy tényleges, bár A per bíróságára erősen hajazó tárgyaláson 
vesz-e részt. 
Ennek a kettőségnek a kialakításában természetesen a színészek remek játéka, bravúros 
mozgása is szerepet játszott. Bár a fentebbi sorokból úgy tűnik, a darab főszereplője Ágnes, ám a 
három fiatalember (akik folyamatosan váltogatták szerepüket) is vele azonos, hanem még 
nagyobb teret és figyelmet követeltek ki maguknak, és bár gyakran kalandoztak el az altesti, 
illetve erotikus poénok területén, sőt, az egyikük még (látszólag) meztelenre is levetkőzött; 
ezeket a kényes, néha a nézőknek is kényelmetlen szituációkat is teljes fegyelemmel kezelték.
Ugyanakkor a kettőség fenntartásában a rendezés, illetve a szöveg is nagy szerepet 
játszott, a tárgyalás szövegéből kinyíló, azt átértelmező szójátékok, újabb és újabb jelenetek, 
illetve ezekkel szemben a tárgyalásokat ábrázoló színdarabok és filmek általánosan használt 
technikája, a flashback mindkét elképzelést valószínűvé teszik. Ám megint csak Arany Jánoshoz 
visszatérve, ahogy a balladának is kötelező eleme az eldönthetetlenség, itt is felmerül a kérdés, 
szükséges-e egyáltalán eldönteni a kérdést.  (A Vörös Rébék a darabba való beidézése is erre 
játszik rá.)
Ugyanígy a darab díszletei, kellékei is csak az egymás mellett elcsúszó értelmezéseket 
erősítik, példának okáért a legfontosabb díszlet, az ajtó, amely egyszerre tárja ránk a ballada 
szövegét, valamint zárja el a férj holttestét, ezzel megjelenítve Ágnes elmebaját (vagy itt 
kábszeres  őrületét), amelyre csak rájátszanak az ajtó mentálhigiéniás állapotára vonatkozó 
kérdések, megállapítások.
Az  Ágnes asszony  ilyesforma, komikus feldolgozása igencsak aktuális, elég csak a 
mostanában   előkerült   félrefordításra   gondolni,   ami   után   egyesek   rögtön   Parti   Nagytól 
szeretnének végre Arany-átiratokat olvasni.
A fesztivál nézői ezzel a darabbal egyrészt mélyebb betekintést nyerhettek az egyik 
legismertebb magyar irodalmi műbe, valamint egy abszurd körutazást tehettek az emberi test és 
elme nem túl gyakran előkerülő aspektusai körül.
2012. április 21.
Füzi Péter

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése